Ezt jó tudni

A rönkház építése esetén még a fa lelkét is meg kell érteni, meg kell ismerni!  Sajnos ezt építetőként, vagy megrendelőként sem spórolhatjuk meg. A fa anyagában is együtt él a környezetével, “lélekzik”, egyensúlyra törekszik a környezete páratartalmával, és közben zsugorodik, vagy növekszik. Aki ezt kellő mértékben nem veszi figyelembe, miközben rönk-, vagy gerendaházat szeretne építeni, az utólag elégedettlen lesz a végeredménnyel.

Ha ilyen nagy fába kívánjuk vágni a fejszénket, akkor kellő alázattal, nyitottsággal és tudásvággyal érdemes nekiállnunk. Mindenképp érdemes rászánunk az időt, sokkal nagyobb mértékben, mintha más technológiával szeretnénk családi házat építeni. Törekednünk kell az alapanyag esetén is a legjobb minőségre. Ha mindezek mellett el tudjuk magunkat kötelezni, és a szükséges áldozatokat meg tudjuk hozni, akkor érdemes ennél a technológiánál maradnunk. Egyébként inkább válasszunk egy kevésbé idő- és pénzigényes építési módot.

A gerendaházak és rönkházak csoportosításai. Induljunk az alapoktól, ha esetleg unalmas is lenne ez a pár sor. Rönkházak esetén a fal rönkökből épül fel, ezek kör keresztmetszetűek, míg a gerendaházak esetén gerendákból épül fel, melyek keresztmetszete közelítőleg téglalap. A gerendáknál a vágott felületeken látszanak az évgyűrük rajzolatai.

A gerenda- és rönkházak építése terén nagyobb múlttal rendelkező országokban a számunkra rönkház “kategóriát” hagyományos rönkfal (kézzel megmunkált) és boronafal (gépileg “esztergált” “kerek” anyagból) típusokra osztják tovább. Ezekben az országokban a fal faanyagának nedvességtartalma szerint is szokták csoportosítani ezeket a háztípusokat: természetes nedvességű (25-40%), szárított tömör fa (12-15%) és szárított ragasztott fa (10-15%). Természetesen fafaj szerint is szokás csoportosítani: lucfenyő, erdeifenyő (ennek faipari szempontból előnyös változata a Borovi fenyő) és vörösfenyő (ami Magyarországon olyan árú, mintha aranyból lenne).

A szempontunkból fontosabb, sőt nagyon-nagyon fontos, hogy melyik évszakban vágták ki a fát, amiből a rönk, vagy gerenda készült. Erre itthon joggal nem gondolnak, hiszen az ipari felhasználásra kerülő faanyagot csak lombhullás után, és rügyfakadás előtt lehet vágni hivatalosan az erdeinkben. Ám Magyarországon nem termelnek ki olyan minőségű és mennyiségű fenyőt olyan áron, hogy abból bárki is rönk-, vagy gerendaházat készítene számunkra. Más országokban, például oroszországban, pedig lehet nyáron is ipari célra kerülő fát vágni. Sajnos ez gond a mi szempontunkból, mert az így kitermelt faanyag nem alkalmas, hogy a házunk legyen, csak lehet, hogy a hibáit, a hibáiból származó hátrányait, későn fogjuk észre venni.

Ezért nagyon fontos, hogy a származási bizonyítványát is meg tudjuk nézni a házunk faanyagának. Érdemes már szerződéskötés előtt megtudni, hogy honnan származó és milyen faanyagot használ a gyártó. Ezt természetesen a gyártó mutatja meg, tehát akár manipulálhatja is, ezért feltétlen meg kell nézni a referencia épületeit is. Beszélgetni kell a korábbi ügyfeleikkel, hogy megtudjuk mennyire elégedettek a házukkal, milyen apró hibákra figyelnének így utólag, stb, stb. Ezek a tapasztalatok nagyon értékes információkat árulnak el a gyártóról is, hiszen a gyártó természetes, hogy dícséri a saját termékét, de az ügyfelei közül lesz aki építő jellegű kritikával is fog szolgálni.

Érdemes részletekbe menően megismerni előre az építkezés folyamatát. Megtudni, hogy mennyire pontosan megmunkált anyagból fog elkészülni a ház, hogy hogyan szállítják ezt az anyagot (ömlesztve, esetleg darabonként becsomagolva). Hihetetlen nagy különbségek vannak rönkház és rönkház, gerendaház és gerendaház között.